jobb lenne

Egy forgalmas útszakaszon sétálva mindenkit zavar a levegőben feltűnő füst – amit nagyon kellemetlen belélegezni. Természetesen köztudott, hogy ez egészségügyi kockázatokkal jár.

A dohányzás kapcsán a témában jártas vezető tudományos szervezetek szerint az elsődleges veszélyforrás az égés és az égés során keletkező füst. A füstben ugyanis a kimutatott több mint 7000 vegyi anyag – többek között arzén, formaldehid, cianid, ólom, nikotin, szén-monoxid – közül 93-ról állapította meg az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.

Égés hiányában azonban nem keletkezik füst, így a káros anyagok jelentős része sem jön létre. Persze ez nem csak a dohányzásra igaz…

A füstben kimutatott több mint 7000 vegyi anyag – többek között arzén, formaldehid, cianid, ólom, nikotin, szén-monoxid – közül 93-ról állapította meg az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.

A dohányfüstből visszamaradt részecskéket szokták köznapian kátránynak hívni. Ez a kátrány kifejezés azonban nem azonos az útburkolás során használt kátrány szóval – habár a szó alakjuk egyforma.

Égés hiányában azonban nem keletkezik füst, így kátrány sem, vagyis a kockázatok jelentősen csökkenthetők.

Környezetünk védelme manapság egyre aktuálisabb téma. Sokszor hallunk arról, hogy veszélyes hulladékokat égetnek el illegálisan, ami különösen károsítja a Földet. A veszélyes anyagok égetése különösen kerülendő, ha meg akarjuk óvni bolygónk jövőjét.

De a természetes anyagok égetése is veszélyes, hiszen az égés következtében káros anyagok keletkeznek – ami szintén egészségügyi kockázattal jár.

A hagyományos dohányzás során elsősorban a dohánylevelet égetjük, ami természetes anyag, de ennek a tevékenységnek a során is füst és így számos ártalmas vegyi anyag keletkezik.

Lényeges dolog azonban, hogy ha nem égetünk el semmit (ez igaz a dohányzásra is), akkor jelentősen csökkenthetjük a környezeti és egészségügyi kockázatokat.

Számos helyen hívták már fel a figyelmünket arra, hogy károsítja a tüdőt az égetés során keletkezett füst, akkor is, ha leveleket, ágakat égetünk. Fontos tudni, hogy az égetés során olyan mikrorészecskék is bejutnak a tüdőbe, amelyek ott is maradnak. Ezek rövid távon is okozhatnak károsodást, hosszú távon pedig erősítik a rák kialakulását.

Azonban ha elkerüljük az égést, például a levelek esetében a komposztálást választjuk vagy külön szállíttatjuk el azokat, nem tesszük ki a magunk és a környezetünk egészségét az ezzel járó kockázatoknak.

A cigaretta égése során szintén káros anyagok keletkeznek – ami egészségügyi kockázattal jár. Égés hiányában azonban jelentősen csökkenthetjük ezeket a kockázatokat is – beleértve minden ilyen jellegű tevékenységet...

Évek óta egyre nagyobb tűzvészek pusztítanak a világban: Szibériától Ausztráliáig egymást követik az erdőtüzek, a Greenpeace figyelmeztetése szerint ezek pedig amellett, hogy a légkörnek is ártanak, az embereknek sem tesznek jót. Az erdőtüzek füstje akár 23 kilométeres magasságig is eljuthat, így még a tűzfészektől távol is gondokat okozhat. Ez rövidebb távon köhögést és légzési nehézségeket okozhat, de a szennyezett levegő megnöveli a szívbetegségek és a sztrók kockázatát is.

Az égő cigaretta szintén kockázatokat jelent a használójának és az ő környezetének is.

Törekednünk kell tehát arra, hogy elkerüljük az égést, és mindez igaz szélesebb körben gondolkodva a mindennapjainkban is.

A füstben kimutatott több mint 7000 vegyi anyag – többek között arzén, formaldehid, cianid, ólom, nikotin, szén-monoxid – közül 93-ról állapította meg az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.

A szén-monoxid (vegyjele: CO) az emberi érzékszervek számára „láthatatlan”, hisz ez egy színtelen, szagtalan, íztelen, a levegőnél egy kicsivel könnyebb, mérgező gáz, amely tökéletlen égés során jön létre. Belélegezve gátolja a vér oxigénszállító képességét, mivel erősen kapcsolódik az oxigént szállító hemoglobinhoz.

A hagyományos dohányzás során szintén képződik szén-monoxid az égés következtében, ezt az égés kiküszöbölésével tudjuk megakadályozni.

Fontos cél, hogy csökkentsük a szén-monoxid nagyobb mennyiségű kibocsátását életünk minden területén.

Mindenki tapasztalja, hogy a túlsütött, elégetett élelmiszereknek kellemetlen íze lesz. Emellett fontos az is, hogy a túlzottan magas hőfokon készített – elégetett – ételek fogyasztása egészségügyi kockázatokkal is jár, amelyért az úgynevezett akrilamid felel.

Az Európai Unió HEATOX projektje - amely az élelmiszerek hőkezelése alatt létrejövő toxikus anyagokat vizsgálta - 2007-ben azt a megállapítást közölte, hogy az akrilamid a rák rizikófaktora lehet, keletkezését csökkenteni ugyan lehet, de teljesen megszüntetni nem.

Az égetés elkerülésével lehet csökkenteni a kockázatokat.

Ugyanez igaz a dohányzásra is, vagyis a hagyományos cigarettázás eredményeként romlik az ízek érzékelése, és az égés egészségügyi kockázatokkal jár. Ha az égést, illetve égetést kiküszöböljük, érezhetjük az igazi ízeket, és csökkenthetjük az egészségügyi kockázatokat minden területen.